Pioneers of Pagonia próbakör

A "nehéz szülés" talán nem egészen leíró, ha a The Settlers: New Alliesról van szó, hiszen talán még az is értesült a nehézségeiről, aki amúgy egy barlangban éli az életét, de a tesztünk is elég jól dokumentálta, milyen nehézségek árán és mennyi bukdácsolással tudott átkúszni a célvonalon, hogy aztán ne csak a Settlers rajongóknak okozzon csalódást, de azoknak is, akik amúgy rajonganak a városépítést fókuszba helyező stratégiai játékokért.

Nekik ugyanis szinte mindenkinél jobb dolguk van mostanság: ha épp nem a Marson vetik meg a lábukat a Surviving Marsban, építenek modern metropoliszt a Cities Skylines II-ben, kolonizálnak szigeteket az Anno 1800-ban, vagy csapnak fel pionírnak a Farthest Frontierben, vagy építenek települést egy a világot járó lény hátán a The Wandering Village-ben, akkor megpróbálnak időt találni arra, hogy naprakészen tartsák magukat azon műfaj újdonságaival, amely egyértelműen több évtizedes történetének aranykorát éli. A múltról pedig bőven tud mesélni Volker Wertich, aki a Blue Byte Software élén kereken 30 éve keltette életre a később grandiózus sorozattá cseperedett Settlerst, hogy aztán modern keretek között próbálja meg újraalkotni azt.

A 2023. decemberében korai hozzáférésben elindult Pioneers of Pagonia nem titkolt célja ugyanis az, hogy a modernkor eszközeivel, új név alatt keltse életre mindazt, amiért annak idején Settlers néven emberek milliói rajongtak. Ennek megfelelően a Pagonia egy olyan városépítős stratégia, melyben mindenre elszánt telepeseket irányítva kell felfedezni és idővel egyesíteni egy hatalmas szigetvilágot, ahol kisebb-nagyobb falvak, banditák között lavírozva kell szövetségeket kialakítani, és kiaknázni a rendelkezésre álló erőforrásokat. Mindez pedig minden próbálkozás alkalmával egy telepesekkel és nyersanyagokkal megpakolt hajóval, és egy még érintetlen, felfedezésre váró területtel kezdődik, ahol egy komplett gazdaság kiépítésével lehet nem csak újabb és újabb földnyalábokat meghódítani, de egyúttal szavatolni is a saját nép boldogulását.

Ehhez pedig dolgos kezekre és tennivalókra van szükség, ami viszont több tényező figyelembevételét követeli meg. Kezdésnek magáét a terepét, melynek mindig csak azon része érhető el, amely a kijelölt határokon belül található - az első és legfontosabb feladat ennek folyamatos kitolása, melyhez csupán őrtornyokra van szükség, a felfedezők, őrök onnantól kezdve maguktól mennek az ismeretlenbe, menet közben egyre távolabbra tolva az uradalom határait. Ezzel pedig nem csak a terület nő, de az elérhető nyersanyagok mennyisége és típusa is. A Pagoniában alapvetően fára, kőre és ételre van szükség, ezeknek azonban számos variációja van, és hasznosításukhoz muszáj feldolgozásuk. Feldolgozó épületből már a korai hozzáférés ezen szakaszában is bőven egy tucat érhető el, ezek pedig gazdag és változatos módon használják fel az alapokat, idővel szerszámokhoz, ruhához és egyéb kiegészítőkhöz is juttatva. És bár az épületek alapvetően önjáróak, a Pagonia a mikromenedzselést sem veti meg, sőt: bizonyos épülettípusok - mint az eszközkészítő - kifejezetten megköveteli, hogy odafigyeljenek rá, a pazarlás helyett a tudatos tervezés útján dolgozva fel a javakat.

Az idő pedig alapvetően nem sürget, itt ugyanis nincsenek napszakok, évszakok, vagy épp a túlélés kihívásai: a Pagonia maximálisan tartja magát a Settlers szabályaihoz, így veszélyt nem a betegségek vagy a vadvilág jelentenek, hanem a banditák és az esetlegesen ellenséges népek, na meg az, ha esetlegesen az ember túl gyorsan terjeszkedik, vagy rögtön olyan épületeket próbál felhúzni, melyek nem éppen könnyen előállítható alapanyagokat követelnek meg, a kiürülő készletet pedig nem lehet villámgyorsan pótolni. Újra próbálkozni persze bármikor lehet, sőt, ajánlott is, már csak azért is, mert a procedurális térképgenerálás miatt minden pálya egyedi és így minden próbálkozás is. Kivéve persze az előre tervezett térképeket, melyek alapvetően tanító célt szolgálnak, és specifikus győzelmi feltételek követésével igyekeznek megismertetni azzal a pókhálószerű gazdasággal, ahol szinte minden épület összefügg egymással, legyen szó termelőépületekről, feldolgozókról, vagy épp egy katonai bázisról.

A direkt konfrontációt utóbbiak, azaz a katonai egységek igyekeznek segíteni, de ennek súlya és az összecsapások mennyisége eltörpül a gazdaságépítés mellett - a Pagonia inkább egy nyugodt, félpacifista városépítős stratégia, sem mint egy a vérontásra kihegyezett hagyományos stratégia. Ezen ötletét pedig már a mostani állapotában is kiválóan visszaadja, mert ugyan épkézláb tutorial nem nagyon van benne, a kezelőfelület pedig sokszor tud bosszúságot okozni (például a nem éppen logikusan felépített épületkategóriákkal, vagy a manuálisan kiirthatatlan, helyfoglaló fákkal és kövekkel), de egy csiszolt és tudatosan épített élmény benyomását kelti. Nem csak a Settlers-hagyaték méltó örökösévé válhat, de kifejezetten túltelített műfajának egyik kiemelkedően jó darabjává is – és ehhez nem új szövetségesekre van szüksége, csak egy olyan csapatra, amely pontosan azt kínálja, amit mindenki szeretne!

A Pioneers of Pagonia kizárólag korai hozzáférésben érhető el a Steamen keresztül.