Jövőbe tekintő sorozat 15. rész: Future-gen konzolok

Némileg folytatva a legutóbbi Jövőbe Tekintőt, ismét a konzolok kerülnek terítékre, ám ezúttal a future-gen konzolok, vagy más néven a 8. generációs játékgépek. Ezt a témát különösen aktuálisnak tartom most, mikor a GTA legújabb részének megérkezésétől sokan azt várják, hogy eldől valamelyik fél javára a konzolháború. Akárhogy is fog történni, az biztos, hogy egyik gyártó sem ülhet nyugodtan a babérjain, gondolniuk kell a konzolok következő generációjára.

Jelenleg az eladások alapján a dobogón a Microsoft, a Sony és a Nintendo osztozik az XBOX 360, PS3 és WII-vel, de hogy ki hányadik fokon, az még folyamatosan változik. Ami minket érdekel most, az sokkal inkább az, hogy tőlük mindenképpen várhatjuk, hogy az újabb generációs gépek fejlesztésén is élen járjanak. Egyes feltételezések szerint egyébként az Apple is tervezi, hogy beszáll a konzolpiacra, amivel azért valljuk be számolni kell majd, ha valóban megtörténik, mert az óriáscég a különösen minőségi termékeiről híres.

Maradjunk azonban csak a fentebb említett hármasnál és a várható új termékeiknél. Ezekről azonban jelenleg még igen keveset lehet tudni, inkább csak pletykák keringenek. Amit tehetünk, hogy megpróbáljuk kicsit felülről nézni a konzolpiac jelenlegi és várható helyzetét, hogy számba vehessük a különböző eshetőségeket. Mint ismeretes az otthoni játékgépek 7. generációja a Nintendo DS és a PSP 2004-es megjelenésétől egészen napjainkig tart. A 8. generáció elérkezéséig még mindenképpen várnunk kell pár évet, de hogy mennyit az már érdekesebb kérdés. Általánosságban elfogadott tény, hogy egy konzol életciklusa 5 év, melytől egy-két év eltérés lehet pozitív, illetve negatív irányba is. Ez azt jelenti, hogy körülbelül egy felfutási évvel kell számolni, amíg valószínűleg veszteséges a gép. Ezen időszak alatt még kevesebb vásárlót lehet megnyerni, gyakrabban előfordulnak kezdeti konstrukciós hibák, valamint még az előző generáció bőven nyereséges. Ezután viszont a gyártó már az új termékét fogja jobban támogatni. Körülbelül 4 évig kell bírnia egy konzolnak komolyabb módosítások nélkül, majd mikor kezdenek csökkeni az eladások, akkor jöhet az új verzió.

Jelen esetben azonban úgy néz ki bonyolultabb a helyzet. A gyártók célja, hogy a termékük életciklusát minél jobban kitolják az 5 éves határon túlra. A gond ezzel csak az, hogy a jelenlegi tendencia szerint ezen 5 év alatt körülbelül 8-szorosára növekedik a számítási teljesítmény, grafikai téren pedig 16-szoros ez a mutató. Ez pedig azt jelenti, hogy gyorsan elavulnak hardver téren, miközben a PC tulajoknak folyamatosan érkeznek az újabb eszközök. A PC jelenlegi egyetlen nagy előnye a konzolokhoz képest a flexibilitás. Sokkal nagyobb tere van a felhasználónak a fejlesztésre, persze amíg a pénztárcája engedi. A konzolok arra hivatottak, hogy viszonylag olcsón biztosítsanak egyszerű megoldást a szórakoztatásra, tehát a flexibilitás egyáltalán nem feladata. Egy otthoni játékgéptől azt várja az ember, hogy egyszer megveszi és utána évekig ne kelljen törődnie vele, hanem mikor kijön a GTA 5, akkor elmehessen a boltba, megvegye és otthon gond nélkül futtathassa, csak úgy mint később a GTA 6-ot.

Ezzel szemben a jelenlegi tendencia az, hogy a gyártók megpróbálják a termékeiket kicsit PC-síteni, hogy ezzel a szép kifejezéssel éljek. Megpróbálják utolérni a fejlődő technológiákat és kiegészítőkkel látják el a konzoljaikat, vagy kiadnak különböző verziókat (lásd: XBOX 360 arcade, core, premium, elite; PS3 20/40/60/80 GB). Minden egyes módosítással újabb külső eszközök használatát teszik lehetővé, ezzel növelve a gép eredeti teljesítményén. Ezzel éppen a flexibilitás ingoványos területére tévedtek, mely eddig a PC erőssége volt. A bevezetett online szolgáltatások (Live, PSN) szintén ebbe az irányba viszik a konzolokat, ami nem biztos, hogy jó. Hogy miért? Először is összezavarja a vásárlót. Nem elég eldöntenie, hogy melyik gyártó termékét válassza, még azt is meg kell fontolnia, hogy azok közül melyikbe éri meg beruházni. A vásárló pedig mint tudjuk, nehezebb döntés esetén nehezebben adja oda a pénzét. A másik, hogy minden egyes hozzáadott kiegészítő, vagy módosítás újabb és újabb gondokat szül, mivel semmi sem tökéletes. Minél komplexebb egy termék, annál több supportot igényelnek a felhasználók. Vegyük csak például a merevlemezt. Mint tudjuk a merevlemezek elromlanak, rendszerint éppen az azelőtti napon, amikorra tervezted, hogy kimented az adataidat. Ekkor nem tehet mást a kedves vásárló, mint elmegy az eladóhoz és supportot kér. Nem működik az online móka? Support. Nem működik az új kontroller? Support. És még sorolhatnám. Ez bizony rengeteg pénzébe kerül a gyártónak, ahelyett, hogy építene egy fix konzolt 5 évre, mely ez idő alatt rendesen beérne.

A versenynek viszont az a következménye, hogy a gyártók kénytelenek válaszolni egymás lépéseire, ezért folyamatosan érkeznek és érkezni is fognak az újabb verziók, kiegészítők. Gondolhatnánk, hogy ez nekünk, vásárlóknak jó, mert folyamatosan a jobb és jobb játékokkal játszhatunk. Egyfelől igaza is van annak, aki ezt gondolja, másfelől ennek az is a következménye, hogy rá leszünk kényszerítve a folyamatos vásárlásra, ha szeretnénk a legjobb játékokkal játszani. Ott van például a Devil May Cry 4, mely a 20 gigás PS3-unktól 4 gigát követel magának, azaz a tárhelyünk negyedét. Ha pedig van jobb hardver, akkor készülni fog jobb szoftver is. Melyik játékgyártó döntene úgy, hogy rosszabb grafikájú játékot készít csak azért, hogy a kisebb erőforrással rendelkezők is gond nélkül futtathassák, miközben a konkurencia sokkal jobbat kínál majd? Ha pedig ez így folytatódik, vagyis a felhasználónak ugyanúgy folyamatosan fejlesztenie kell majd, akkor valóban igaz lesz, hogy a konzolok elmozdulnak a PC irányába, pedig nem erre hivatottak.

Még ha elsőre nem is látszik, ennek sok köze van a következő generációs konzolokhoz. Várhatóan a Nintendo üdvöskéje, a WII 2 fog először megjelenni. Ennek az az oka, hogy a WII életciklusa eleve kevesebbre lett tervezve, mint 5 év. Az alap gép nem rendelkezik olyan erőforrásokkal, melyekkel sokáig fel tudná venni a versenyt a másik két nagy vetélytárssal. Már megjelenésekor szűknek mondhatóak voltak a grafikai korlátjai, így ha a Nintendo meg akarja őrizni a piaci részesedését, akkor viszonylag hamar el kell készítenie az új játékgépét. Becslések szerint A WII 2 boltokba kerülésének időpontja 2009 végére, 2010 elejére várható. Ez körülbelül reálisnak is mondható. Azonban annak ellenére, hogy az új WII érkezik minden bizonnyal leghamarabb, róla hallani a legkevesebbet. Így aztán nehéz eldönteni, hogy megjelenésével lezáródik a 7. generáció, vagy nem fog annyi újdonsággal szolgálni, hogy valódi future-gen konzolról beszélhessünk.

Az új XBOX-ról és a nagy vetélytársról, a PlayStationről viszont annál több feltételezés látott már napvilágot, egyértelmű bejelentésre azonban még várnunk kell. A Microsoft szándéka, hogy a 360-at addig támogassák, amíg annak megfelelően erősek az eladási mutatói. Ezt Peter Moore, a cég konzolos részlegének vezetője nyilatkozta és talán ő volt az első, aki elárulta, hogy már elkezdték fejleszteni az új XBOX-ot, mely még nem kapott végleges nevet, egyesek XBOX 3, mások XBOX 720 néven emlegetik. A legvalószínűbb a 2011-2012-es megjelenés, de vannak sokkal optimistább elképzelések is. A legkorábbi dátum, melyet emlegetnek, az a 2009 karácsonya. Az elmélet pedig nem is teljesen megalapozatlan, először is azért, mert a 360-ra jelenleg sokan panaszkodnak megbízhatatlansága miatt. Kis túlzással a tulajoknak minden bekapcsolásnál azért kell szorítaniuk, hogy nehogy elromoljon a gép. Másodszor a Microsoft 3 év garanciát adott, ami nem lehet véletlen. A garancia ideje alatt átvállalják a javítási költségeket, ami előrejelzések szerint több, mint egy billió amerikai dollárba fog kerülni a cégnek. Ezek alapján feltételezik, hogy az XBOX 360-nak körülbelül 3-4 éves életciklust terveztek. Ezután kiadhatnák az új XBOX-ot, melyet beépített merevlemezzel, wi-fi-vel és – ha végleges döntés születik – blu-ray meghajtóval szerelnének fel. Ha ez a feltételezés beigazolódik, akkor ismét csak azt mondhatjuk majd, hogy egy feljavított 360-at kapunk.

Jóval valószínűbb azonban az, hogy az új Microsoft konzol csak a következő évtizedben kerül forgalomba, az elvileg fejlesztés alatt álló teljesen új processzorral és természetesen a fentebb írt extrákkal és mellette olyan finomsággal, mint a gesztikuláció felismerését lehetővé tevő rendszer. Az viszont mindenképpen cél lehet, hogy a Sony-val szemben megszerzett apró lépéselőnyt megtartsák és az XBOX 720 (nevezzük így) a japán cég új gépe előtt jelenjen meg legalább fél évvel. Ez pedig nagy fegyvertény lehet, hiszen egy jóval erősebb gépet tudnak akkor felmutatni.

A Sony tervei sokkal merészebbek. Ők a PS3-at 10 éves életciklusra tervezik, ami azt jelenti, hogy nem elképzelhetetlen a future-gen konzoljuk 2016-os érkezése sem. Leginkább mégis a 2014-es dátum tűnik valószínűnek, mivel valószínűleg a gyorsuló technikai fejlődés előrehozza a megjelenést. Ami tény, hogy a PS3 elég stabil és elegendő erőforrással rendelkezik ahhoz, hogy megfeleljen ezen elvárásoknak. Nyilatkozatokból kiderült, hogy még csak mostanában kezdik felfedezni a Cell processzorokban rejlő lehetőségeket, ami mindenképpen önbizalommal kell, hogy eltöltsön minden PS3 tulajt. A Sony egyetlen oka, hogy a tervezettnél hamarabb készítse el a PS4-et, az hogy ne kerülhessen a Microsoft túl nagy előnybe vele szemben, mint tette azt az XBOX 360 esetében. Ha azonban a PS3-ban valóban olyan sok rejlik, mint azt állítják, és a folyamatosan érkező kiegészítőkkel továbbra is versenyben tud maradni, akkor a Sony körülbelül 6 év múlva érkező játékgépe már valóban future-gen lehet.

A névről egyébként még ebben az esetben sem született döntés. Kézenfekvő a PS4 név – legtöbben így is emlegetik (jómagam is így fogok rá hivatkozni) – japánul a 4 (shi) azonban egyben a halált is jelenti, emiatt babonából elképzelhető, hogy a The Sony Galaxy nevet fogja kapni a gép. Ami a névtől sokkal fontosabb, az hogy mivel fog szolgálni. Nos tervek szerint a PS4 nem kevesebb, mint négy Cell processzorral lesz felszerelve, melyek egyenként 3.8 GHz-en dorombolnak majd. Mindezt megtámogatják 4 giga osztott RAM-al, amivel megoldható lesz az 1920x1080 pixeles megjelenítés is. A feltételezések szerint a japánok több téren is újítani fognak. Először is elképzelhető, hogy nem lesz kontroller, csak mozgásérzékelő. Másik variáció, hogy lesz, az viszont a virtual pain technológiának köszönhetően apró fájdalmat okoz használójának, ha a játékban például megsebesülünk, vagy elhalálozunk. Tervezik egyébként a virtuális valósághoz szükséges kiegészítőket is, ezen a téren azonban pesszimista vagyok, mert régóta emlegetik a jövő technológiájaként, eddig azonban nagyon gyenge próbálkozásokat láttunk csak, tehát zsákutcának tűnik. A PS4 minden kiegészítőjét vezeték nélkülinek szánnak, még egy hordozható HDTV-t is tartalmazni fog bizonyos verziója. Ami viszont sokkal merészebbnek hat, hogy nem lesz semmilyen lemezmeghajtó benne. Ennek az az oka, hogy terveik szerint akkorra olyan mértékben meg fog nőni az internet sávszélessége szerte a világon, hogy nemcsak, hogy szükségtelenné, de nevetségessé is válnak az adathordozó lemezek. Ezek szerint minden bizonnyal nem fog tovább tartani bejelentkezni egy online boltba és letölteni a kívánt játékot, mint a gépbe helyezni egy (vagy nagyobb valószínűséggel több) sérülékeny lemezt. Jóval elrugaszkodottabb már azon elképzelés, hogy még merevlemezre sem lesz szükség, egyszerűen interneten keresztül érkezik a tartalom, folyamatosan játék közben.

Egyébként a Sony tervei között szerepel egy úgynevezett Sony home server elkészítése is, aminek a PlayStation technológia adná az alapját. Ezen termék célja az lenne, hogy bármilyen otthoni eszközt rácsatlakoztathatunk és a nagy sávszélességnek köszönhetően bárhonnan vezérelhetnénk őket. Így akár a buszon nézhetnénk egy filmet, ami fizikailag az otthoni gépen van, vagy hazaérkezésünk előtt fentebb állíthatnánk a fűtést a lakásban.

Persze ezek legtöbbje csak spekuláció, melyek kiszivárgott tervek alapján születtek. Korai még aggódnunk a future-gen konzolok miatt, hiszen valószínűleg még a gyártók sem tudják biztosan, hogy a terveik mennyire lesznek megvalósíthatóak az időközben bekövetkező fejlődésnek köszönhetően. Jelenleg nekünk, játékosoknak – amellett, hogy időnként előretekintünk, vajon milyen lesz a következő, 8. generációja az otthoni játékgépeknek – nincs más dolgunk, mint rendeltetésszerűen használni a konzolokat, vagyis játszani!