A Sony az utóbbi években hatalmasat nyitott a PC-s tábor felé: amellett, hogy saját részleget kaptak a portolt címeik, folyamatosan egyre nagyobb szerep jut a cég stratégiájában is a platformnak, így például többek közt érkezett már rá egy Horizon: Zero Dawn, egy Days Gone, na meg persze egy God of War is. Ezekre a PC-s átiratoknak pedig általában kiemelt figyelmet szenteltek; teljesítménybeli problémák ugyan itt-ott előfordultak, viszont mindig lehetőséget kaptunk arra, hogy teljes mértékben kihasználjuk a PC-nk nyújtotta lehetőségeket, legyen szó akár a speciális perifériákról vagy a gépünk nyers erejéről és a korlátlan fps-ről, miközben a bugokat is javarészt kordában tartották.
Szerencsére a Marvel’s Spider-Man Remastered kapcsán is hasonló a helyzet. Sőt! Amikor először elindítottam a játékot 1440p-ben egy RTX 2060 segítségével, Peter szobájában stabilan 100 fps feletti értéket kaptam. Igaz, az ablakból kiugorva New York utcái felett pókhálóhintázva már picit csökkent a teljesítmény, de optimalizáció tekintetében az utóbbi időszakban talán ennél a Sony-címnél sültek el a legjobban a dolgok.
Főleg az NVIDIA-kártyák tulajdonosai örülhetnek, ugyanis a játék nem csak a teljesítményt felturbózó DLSS-t állította csatasorba, hanem ezúttal a játék menüjéből állítgathatjuk kedvünkre a DLAA-t is, mely az AI segítségével olyan éles képet varázsol a szemünk elé, amit más élsimítási módszerrel aligha láthatnánk. Lényegében ez az első élsimítási eljárás, amivel végre nem egy bugos pixelhalmaz, hanem normális, hajszálanként kivehető frizura virít a karakterek fején. Persze az extra teljesítményről azoknak sem kell lemondania, akiknek nincs RTX-es kártyája, ugyanis Peter Parker arzenáljából az AMD FSR 2.0-támogatás sem hiányzik.
Amikor a Spider-Man PS4-es és PS5-ös verzióját hasonlítjuk össze, akkor a látvány tekintetében leginkább szembetűnő különbség a megvilágításban és az eltérő színpalettában érhető tetten – na meg persze főhősünk újradolgozott arcán... Az előző generációs konzolon a ridegebb kép és a kékes árnyalatok dominálnak, míg a frissebb verzióban a fények realisztikusabban viselkednek, és a meleg színek a hangsúlyosabbak. A PC-s átirat javarészt a PS5-re kiadott verzió grafikáját örökölte meg néhány extra opcióval, szóval aki hatalmas előrelépésre számított, az óhatatlanul csalódni fog, viszont azért így is akadnak vizuális nyalánkságok.
Az árnyékok például jóval magasabb felbontásban pompáznak, és továbbfejlesztett sugárkövetést is kaptunk. Utóbbi egy hibrid megoldás, szóval az AMD-kártyákról is bekapcsolható, viszont komoly hátránya, hogy közel sem ad olyan sokat összképhez, mint amennyire megfogja a teljesítményt. Ugyanis a sugárkövetés nélküli tükröződés is remekül teszi a dolgát, a felhőkarcolók milliónyi ablaka közt suhanni így is bámulatba ejtő, miközben közel kétszer annyi fps-t érhetünk el.
A játék 2020-ban, a PlayStation 5-ös verzió debütálásakor a DualSense kontrollert tolta a reflektorfénybe, a továbbfejlesztett haptikus rendszer és az adaptív ravaszok egy még magasabb szintre emelték az amúgy is lenyűgöző játékélményt. Jó hír, hogy minderről PC-n sem kell lemondanunk, ha kábellel rácsatlakoztatjuk a gépünkre a Sony kontrollerét, akkor minden funkció elérhető. De persze a billentyűzet-egér kombós játékosoknak sem lehet komolyabb okuk a panaszra, az irányítást teljes egészében személyre szabhatjuk, és ahogyan az lenni szokott, mindenfelé kisegítő lehetőséget kedvünk szerint kapcsolgathatunk.
Talán mondani sem kell, hogy a játékmenet közel négy évvel a premier után is abszolút releváns, a felhőkarcolók közt száguldozni eszméletlenül mókás, a történet szerethető, a harc pedig tömve van álleejtő pillanatokkal. A grafikán azért lehet érezni, hogy alapjaiban nem egy mai darabról van szó, a tereptárgyak, az autók és karaktermodellek felett már tényleg eljárt az idő, és a környezeti árnyékolás sem tűnik tripla-A kategóriásnak.
Mozgás közben mindez viszont mit sem számít; New York olyan pompában és óriási méretben köszön vissza, amihez foghatót nem kapunk meg egyetlen más játékban sem, főleg nem ilyen szórakoztató irányítással. A Marvel’s Spider-Man Remastered ráadásul tartalmazza az összes DLC-t, úgyhogy a tartalom mennyisége és a portolás minősége miatt mindenképpen kihagyhatatlan alkotás mindazoknak, akiket eddig elkerült a játék a platform-exkluzivitás miatt.
A cikk a Marvel’s Spider-Man Remastered a PC-s verziójával készült, de a játék PS5-re is megjelent. (Az eredeti PS4-es játékról írt tesztünket itt olvashatjátok, a DLC-kkel pedig itt foglalkoztunk bővebben.)
Kapcsolódó cikkek
Lehetne a cikkazonosítót használni helyette "3964#comments" mert úgy odatalál.
Ha nem vagy még tag, regisztrálj! 2 perc az egész.