Másodpercek alatt feltölthetők a lítiumion akkumulátorok. Feltalálók szerint az új technológia forradalmasíthatja a gyártást - tudtuk meg a HWSW-ről.
Másodpercek alatt feltölthetők a lítiumion akkumulátorok. Feltalálók szerint az új technológia forradalmasíthatja a gyártást - tudtuk meg a HWSW-ről.
A lítiumion akkumulátorok napjaink legelterjedtebb újratölthető áramforrásainak számítanak. Lítiumion-cellákból állnak egyebek mellett a noteszgépek vagy más hordozható eszközök (médialejátszók, telefonok, fényképezőgépek stb.) akkumulátorai, de ez a típus teljesít szolgálatot az új típusú hibrid vagy elektromos gépjárművekben is.
A lassú töltés okát kutatók eddig az lítiumionok és az elektronok lassú mozgásában látták, Gerbrand Ceder, a MIT egyik kutatója kollégáival karöltve azonban mostani felfedezésével rácáfolt erre az elméletre. A kutatók az újabb szimulációs kísérletek során jöttek rá arra, hogy az ionok az anyag szerkezeti felépítése miatt haladnak lassan: az anyag felszínén található mikroszkópikus méretű csatornák mentén sokkal gyorsabban mozognak az elektromos töltéssel rendelkező részecskék, mint az anyag belsejében. Ceder és tudóstársai ezért egy olyan struktúrát alkottak, mely ezeknek a csatornáknak a bejáratához irányítja az ionokat. Az így készült cella-prototípust kevesebb mint húsz másodperc alatt teljesen feltöltötték a kísérletek során - a hagyományos technológiával készült párjánál ugyanehhez hat percre volt szükség.
A lítiumion akkumulátorok napjaink legelterjedtebb újratölthető áramforrásainak számítanak. Lítiumion-cellákból állnak egyebek mellett a noteszgépek vagy más hordozható eszközök (médialejátszók, telefonok, fényképezőgépek stb.) akkumulátorai, de ez a típus teljesít szolgálatot az új típusú hibrid vagy elektromos gépjárművekben is.
A lassú töltés okát kutatók eddig az lítiumionok és az elektronok lassú mozgásában látták, Gerbrand Ceder, a MIT egyik kutatója kollégáival karöltve azonban mostani felfedezésével rácáfolt erre az elméletre. A kutatók az újabb szimulációs kísérletek során jöttek rá arra, hogy az ionok az anyag szerkezeti felépítése miatt haladnak lassan: az anyag felszínén található mikroszkópikus méretű csatornák mentén sokkal gyorsabban mozognak az elektromos töltéssel rendelkező részecskék, mint az anyag belsejében. Ceder és tudóstársai ezért egy olyan struktúrát alkottak, mely ezeknek a csatornáknak a bejáratához irányítja az ionokat. Az így készült cella-prototípust kevesebb mint húsz másodperc alatt teljesen feltöltötték a kísérletek során - a hagyományos technológiával készült párjánál ugyanehhez hat percre volt szükség.
Kivéve például a számítástechnikában.
Igen: szépen eltértél a hír tárgyától, de igen. Pontosan ez van. Nálunk a válság időben érkezett mielőtt olyan mértéktelenné váltunk volna, mint zsírban gazdag nyugati kollégáink. Persze ott fönt -nem a mennyekben, egy arasszal lejjebb- a mértéktelenségnek sosem volt és most sem lesz gátja.
4: -tasli- ne légy pessziPista. Lehet a samsung aksijáról azért nem hallani mert gondolom az a bejelentés akkor született mint ez a hír.
Itt is csak egy celláról beszélnek, nem egy komplett aksiról. tojástól-a tyúkig bizony hosszú az út, eltelhet akár 5-7 év is csendben két használható bejelentés között.
A hírhez: Sokan keresték erre a problémára megoldást, nyilvánvaló volt, hogy előbb, vagy utóbb meglesz...
Tetszik.
Ha nem vagy még tag, regisztrálj! 2 perc az egész.