A játékszabályok a szokásosak, a pincében dolgozó robotjaink átnyálazták a tavalyi év teljes hírtermését, és kiszűrték azokat, amelyek tényleg fontosak. Ezúttal sem a játékbejelentésekre vagy a vagány trailerekre mentünk rá, inkább trendek után kutattunk, és olyan történéseket kerestünk, amelyek nyomott hagytak a piacon. Később ezeket sorba rendeztük és toplistát varázsoltunk belőlük: szerencsére beigazolódtak a 2015-ös várakozásaink, és a legutóbbi esztendő jóval több izgalmat tartogatott, mint az előző.
10. Megvalósult a videojátékos Netflix
Tudjátok, Ádám és Éva, felgyorsult világ, blabla: valószínűleg nem árulunk el nagy titkot azzal, hogy a mai játékpiacon jóval gyorsabban fut le egy-egy cím életpályája, mint ahogy azt a kiadója és a fejlesztője szeretné. Ezek a cégek sokszor vért izzadnak azért, hogy a lehető legtovább monetizálják a játékaikat, és nyilván így tesznek, ha már egy raklapnyi pénzt beletettek az egyjátékos kampányba. Ennek köszönhetőek az elborultabbnál elborultabb üzleti modellek, a mikrotranzakciók bevezetése, a DLC-áradat, a remasterek, és sajnos sokan az early accessre is finanszírozási lehetőségként tekintenek: a népszerűsége megkérdőjelezhetetlen, már az Androidon, a GOG-on és a Windows 10-en is bevezették ezt a szolgáltatást.
És a videojátékos Netflix is így valósulhatott meg. Habár az EA Access már két éve elérhető, árulkodó, hogy az előfizetési díjért cserébe korlátlanul játszható játékok listája közel háromszorosára nőtt 2016-ban, és PC-n is elindult a kistesó, az Origin Access. Persze nagyon jó, hogy mi egy nagy adag játékhoz bagóért férünk hozzá, de ez azt is jelenti, hogy ezeket a címeket önmagukban már nehezebb eladni, és a kiadó inkább abban bízik, az előfizetési díjak hosszú távon megtérítik neki ezt a gáláns húzást. A most már PC-n is elérhető PlayStation Now esetében hasonló a helyzet, de itt leginkább technológiai okok, nevezetesen a visszafelé kompatibilitás megteremtése hívta életre a szolgáltatást. Az pedig, hogy a felhőalapú játék működőképes-e, majd elválik - a Square Enixnek nem jött be.
9. Megállíthatatlanul csúszik a lejtőn a Crytek
Most sem úsztuk meg a stúdióbezárásokat. A Sony például a Driveclubot és a Motorstorm-sorozatot jegyző Evolutiont eresztette szélnek, amely csak a Codemastersnek hála menekült meg, de a Sleeping Dogs fejlesztője, a United Front Games is lehúzta a rolót, valamint a Lionhead Studiosnak is annyi, méghozzá az új Fable-lel együtt. A legszomorúbb híreket viszont a Crytek szállította, aki valóságos mészárlást rendezett a stúdiói között, így öt csapatát is lapátra tette, köztük a budapesti brigádot. A sorsuk ismeretlen, egyedül a bolgárok jelezték, hogy független cégként folytatják tovább.
A Crytek hosszú évek óta küszködik anyagi gondokkal, tavaly röppentek fel újra olyan hírek, melyek szerint masszív elmaradásban van az alkalmazottak kifizetésével. Nagyon úgy tűnik, hogy az utóbbi hónapokat javarészt az Amazon pénzéből húzta ki, amely lapértesülések szerint 50-70 millió dollárért licencelte a CryEngine-t, hogy arra építkezve saját motort adjon ki - már ez hajtja a Star Citizent is. A CryEngine egyébként nem sok üzletet tudott felmutatni mostanában, aligha véletlen, hogy a készítők lényegében becsületkasszássá tették a motort.
8. Vajon bedarálja a Vivendi a Ubisoftot?
Olyasmi történik a játékiparban, amire nem sűrűn volt példa eddig. A Vivendi még 2015-ben indított hadjáratot a Guillemot-család cégei, a Gameloft és a Ubisoft ellen, méghozzá úgy, hogy egyre több részvényt és így befolyást szerzett bennük. Habár ez a procedúra borzasztó költséges, a Vivendinek bőven van készpénze, ráadásul az Activision-részvényeitől is megszabadult mára. A cég nyomulása több hullámban zajlik, a tavalyi év végén már a Ubisoft negyedét tudhatta magáénak.
A Ubisoft vezetői természetesen féltik a függetlenségüket, még a kanadai befektetőknél is lobbiztak azért, hogy mentsék meg a céget. Hogy mi lesz a sorsa, elválik: a Vivendi saját állítása szerint nem kebelezné be a Ubisoftot, csak azért szeretné, ha ráhatása lehetne a cég működésére, és szívesen együttműködne a menedzsmenttel is. A legrosszabb eset az, ami a Gameloftnál történt: ott a Vivendi végigvitte ezt a folyamatot és felvásárolta a vállalatot, aminek hatására az alapítók inkább otthagyták gyermeküket.
7. Mi lesz veled, E3?
Az idei E3 is elgondolkodtatta a kiadókat és a fejlesztőket, rég volt már olyan, hogy ennyi cég jelezte, nem kíván standot állítani, esetleg sajtókonferenciát tartani a világ legfontosabb játékkkiállításán. Először az Electronic Arts, majd az Activision jelezte, hogy távolmarad, majd a Disney és a Wargaming is felkerült a hiányzók listájára. Külön érdekesség, hogy a Nintendo már a szokásos Directet sem tartotta meg, ebben persze közrejátszott az is, hogy neki nem igazán volt mit mutatnia - lényegében az új Zeldára fókuszált a teljes E3-as jelenléte.
A kiadók részéről természetesen az jelenti legnagyobb problémát, hogy bár az E3-as megjelenés rendkívül költséges, maga az expó a szakmabelieknek szól, így nem kerülnek közvetlen kapcsolatba a közönségükkel. A Nintendo erre már korábban ráérzett, de nem véletlen az sem, hogy bár az EA lemondta a rendezvényt, a kezdés előtt csinált egy saját bulit, amire a játékosokat is sok szeretettel várta. Most először amúgy a játékosok is kaptak egy szeletet a Los Angeles-i expóból, és bár az E3 Live!-ra ingyen be lehetett jutni, sejthetitek, hogy az érdeklődőknek csak egy töredéke fért be a rendezvényre.
6. A filmipar végérvényesen is rákattant a játékokra
Persze eddig is születettek adaptációk, de konkrétan meglepő volt a tavalyi hírfolyamunk böngészésekor, hogy mennyi filmes projekt van készülőben. Bemutatkozott a Warcraft, amely az eddigi legtöbb bevételt hozta a műfajban, és befutott a bűnrossz Assassin’s Creed is - de ugye ott úgysem a pénzcsinálás volt a cél. Akárhogy is, már a nyakunkon az új Resident Evil élőszereplős és animációs film, Alicia Vikanderrel készül el a 2018-as Tomb Raider-film, adaptációt kap a Sonic, a Minecraft és a The Division is.
Két Atari-klasszikus feldolgozását is bejelentették, a Nintendo a Pokémonnal vágna bele a filmezésbe, Paul W.S. Anderson pedig a Monster Huntert szemelte ki magának legközelebbre. Sorozatfronton is erősítettek a játékok, tervben van a Life is Strange tévéképernyőkre szánt változata, a Skylanders a Netflixen próbált szerencsét, és a Ubisoft is megegyezhetett a szolgáltatóval. Jellemző az évünkre, hogy több halottnak hitt projektről is kaptunk hírt: előkerült a Thief, a Half-Life és a Portal, a Gears of War, a Mortal Kombat, és úgy tűnik, végre az Uncharted is sínen van.
5. Rettegésben a kalózok
Drámaian indult az év a kalózok számára, a hangulat megalapozásáról a kínai 3DM crackercsapat alapítója gondoskodott. Bird Sister ugyanis azt találta mondani, hogy szerinte két éven belül leáldozik a wareznak, és egy ideig nem is törnek fel játékot. A brigádot természetesen a Denuvo keserítette el, a 2015-ös Just Cause 3-nál jött el az a pillanat, hogy széttették a kezüket, és azt mondták: ez így nem fog menni. Ezek után nem csoda, hogy az osztrák technológia lázban tartotta az internet népét, miközben egymást követték azok a hírek, amelyek arról szóltak, hogy mely játékok használják a másolásvédelem-védelmet.
A Rise of the Tomb Raider és a Far Cry Primal mellett a DOOM is kihasználta a Denuvo előnyeit, ezeket a címeket pedig jellemzően sok-sok munkával, hetek vagy akár hónapok elteltével sikerült feltörni, ami a kiadók számára persze kiváló hír. Az év végén aztán Denuvo-mentesítés kezdődött a kiadók körében, a pletykák szerint azért, mert az osztrákok pénzvisszafizetési garanciát vállaltak arra az esetre, ha kiiktatnák a megoldásukat. A fejlesztőcég szerint azonban erről nincs szó, a Denuvót azért vették ki a kiadók a játékaikból, mert egész egyszerűen feleslegessé vált. A DRM egy idő után már több kárt okoz, mint hasznot, például a felhasználói élmény terén - aligha véletlen, hogy a GOG DRM-mentesítő akciót indított.
4. A Microsoft tényleg rágyúrt a PC-s játékra
A Microsoft jó ideje papolt már arról, hogy szeretne nyitni a PC-sek felé, de a valódi átállás csak 2016-ban történt meg. Kezdjük ott, hogy bármit is kommunikál a cég, de jelenleg egyetlen first-party Xbox-exkluzív sem készül, mindegyik játéka megjelenik Windows 10-re is, sőt mindegyik része a szeptemberben indult Xbox Play Anywhere programnak. Ez utóbbi révén a vásárlók két platformon is hozzáférhetnek a kedvencükhöz, és a cross-save funkció, valamint a keresztplatformos multiplayer is lehetővé válik.
Mindennek az alapja a Universal Windows Platform, amely közös nevezőre hozza az Xbox One-t, valamint a Windows 10-es PC-ket és mobileszközöket. Sajnos azonban sokszor gátat is jelentett a platform: az első UWP-s játékok brutális gépigénnyel és hiányos funkcionalitással jelentek meg, és persze kizárólag a Windows Store-ból lehetett őket beszerezni, amit a játékosok ki nem állhatnak - jó példa erre a Rise of the Tomb Raider esete. A Microsoft időben kapcsolt: megígérte, idővel a Steamen is elérhetővé teszi a játékait, és állítólag már készül a jobb teljesítményt ígérő Game Mode, ami UWP-exkluzív lehet.
3. A Nintendo nem volt önmaga
Nagyon érdekes éven van túl a Nintendo: kicsit olyan, mintha a konzolpiacon kihagyott volna egy évet, miközben a korábban messziről került mobilozásba igen keményen beleállt. Március végén debütált a kiotóiak és a DeNA első közös projektje, a játékos kommunikációt előtérbe toló Miitomo, és ezt követte júliusban a Pokémon GO, aminek a munkálataiba ugyan közvetlenül nem folyt bele, de így is rengeteget profitált a körülötte lévő felhajtásból. Az atombombának valószínűleg az egyelőre iOS-exkluzív Super Mario Runt szánta, de a 10 dolláros árcédula megtette a hatását, a Pokémon GO sikere a távolba vész.
Habár a 3DS támogatása gőzerővel zajlik tovább, a Wii U esetében nem ilyen rózsás a helyzet: az alig 13 millió eladást maga mögött tudó konzolhoz alig jött játék, sőt az év végén bejelentették, hogy leáll a gyártása. Habár a Wii U-nak nem jósoltunk túl sok szépet, a hír még így is váratlanul ért minket, elvégre a Switch premierje csak márciusban várható: az új konzol a pletykáknak megfelelően egy hibrid lesz, de továbbra is asztali konzolnak szánják elsősorban, és már a rajt környékén kétmillió példányt adnának el belőle. Vicces, hogy ennyi az év egyik meglepetésének számító NES Miniből is elment volna, de nem gyártottak belőle eleget a rajtra...
2. Megérkezett a VR
Lehet, hogy a VR nem jutott el annyi emberhez, mint vártuk, de rengeteget beszéltünk a témáról - ha a hírmennyiséget nézzük, simán aranyérmes lehetne. A legnagyobb sokk természetesen az árazás kapcsán ért bennünket, mint kiderült, az Oculus Rift és a HTC Vive már önmagában is méregdrága, ehhez kellett volna még egy csúcs PC-t csatasorba állítani. Ahogy azt az Oculus is bevallotta, elrontották a kommunikációt, de szerintük még így is jutányos a szemüveg ára. Tovább nehezítette a VR terjedését, hogy nem készült még el hozzájuk az igazi killer app (hiába került be a repertoárba jó néhány nagy cím), a Rift esetében ráadásul a spéci kontrollerre is várni kellett.
A PlayStation VR némileg más vonalon hódított, gyengébb élményt ígért, de azt jóval korrektebb áron. Nem csoda, hogy a Sony elhalasztotta a szemüveg premierjét, a saját bevallása szerint a megnövekedett kereslet miatt döntött így: végül a PlayStation VR is alulmúlta a várakozásokat, de a hármasból már ő jár az élen. Közben a fejlődés nem áll meg, a Vive esetében már több újdonságot is villantott a HTC, az Oculus Rift a gyengébb gépeket is támogatja, és egyre többen ugranak be ilyen-olyan módon a piacra: köztük az AMD, az Acer, a Google, az Intel, a Microsoft, az MSI és az Atari atyja is. Egyes vélemények szerint egyébként 2020-ra lesz mainstream a VR.
1. Viszlát, konzolgenerációk?
Tavaly a konzolgyártók úgy döntöttek, így vagy úgy, de felszámolják a konzolgenerációk intézményét. Elsőként a lépéskényszerben lévő Microsoft lebegtette meg, hogy az Xbox One esetében vége a fix hardver korszakának: a cég végül az E3-on erősítette meg a Project Scorpio érkezését, amely azonos szoftveres alapokon kínál nagyobb számítási teljesítményt az Xbox-rajongóknak. A koncepció szerint a Microsoft senkit nem hagyna hátra, vagyis a korábbi Xbox One-modellek (így az új Xbox One S) tulajdonosai ugyanúgy megkapnának minden játékot, csak épp a grafikai minőség lesz más - állítólag az új Xbox natívan hozza a 4K-t. Az persze megint más kérdés, hogy meddig tart ki a támogatás: egyfelől úgy néz ki, a VR csak a Scorpio-tulajok számára lesz elérhető, ráadásul a Microsoft konkrétan kijelentette, hogy elengedte a generációkat, vagyis a frissítési ciklus felgyorsulásával előbb-utóbb így is kiszorulnak a régebbi vasak. A redmondiak egyébként tavaly állították le az Xbox 360 gyártását.
A PlayStation 4 köszöni szépen, jól van, de a Microsoft döntései alaposan meg tudták szorongatni a Sonyt. Tartva a vásárlók elpártolásától, a cég belement az árversenybe, pedig az eladások nem indokolták volna, ráadásul a vékonyabb PS4 is viszonylag későn jött, ezt a Microsoft több piacon is ki tudta használni. A rendhagyó gépfrissítési modellbe a japánok is beleugrottak, de sajátos módon: a PlayStation 4 Pro már kapható, jól lőtték be az árcéduláját, és többek között az elnevezése is azt sejteti, hogy a Sony nem adta fel a generációváltást teljesen. Mindennek az ára a relatíve gyenge teljesítmény: a PS4 Pro az esetek többségében nem tud natív 4K-val szolgálni. A Sony a PlayStation TV-nek intett búcsút egyébként 2016-ban, és igencsak ráfeküdt a mobilozásra.
Jövőre folytatjuk...
Kapcsolódó cikkek
Ha nem vagy még tag, regisztrálj! 2 perc az egész.